Nőgyógyászat

rádiófrekvenciás áram alkalmazásának előnyei jól kihasználhatóak számos nőgyógyászati beavatkozásban is. A Sutter generátorokat jellemzően magasabb, 40-80 Watt körüli teljesítmény tartományba tanácsos beállítani (lásd alább: letölthető anyag) a cervix abnormális szöveti elváltozásainak műtétei (LEEP és konizáció) alkalmával. Más, elsősorban a külső nemi szerveket érintő beavatkozásoknál (pl. condyloma eltávolítás, esztétika) a bőrgyógyászatnál és a plasztikai sebészetnél leírtak lehetnek irányadók. A nőgyógyászati célú rádiófrekvenciás beavatkozásokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

Ektópia, leukoplákia kezelése

Az elváltozás (monopoláris CONTACT) koagulálása, a perifériás részek felől körkörös mozdulatokkal a közepe felé.

Hurok elektróddal történő kimetszéses beavatkozás (LEEP)

Kolposzkóppal nem látható abnormális méhnyakcsatorna szövetek eltávolítására javasolt. Ebben az esetben a LEEP alkalmas lehet kúp-biopszia (konizáció) helyett. A megfelelő méretű és alakú hurok választásánál figyelembe kell venni azt, hogy 1 vagy 2 áthúzással kimetszhető legyen az elváltozás zónája, de ugyanakkor ne érintse a hüvely oldalfalát. Az áram mennyisége (teljesítmény és CUT1 v. CUT2 mód) függ a választott hurok és az érintett szövet méretétől. A szükséges vágóteljesítmény arányos azzal a „drótmennyiséggel”, ami kontaktusba kerül a cervix-szel. Kevésbé hidratált vagy keratinizáltabb képletek kezelése magasabb teljesítményt követel és/vagy inkább a CUT1 üzemmódot.

Konizáció (kúp-biopszia)

A választandó elektród mérete/sugara függ annak a patológiás szövetnek a kiterjedésétől, amelyet egyszerre teljesen el lehet távolítani. A megfelelő méretű elektródot a méhnyakcsatorna tengelyében a méhbe torkollásig kell behelyezni. Általában CUT2 módban az energia ráadása után 360°-ban forgatjuk az elektródot az óramutató járásával megegyező irányba. Mindez egyenletes sebességgel és egy mozdulattal történjen.

A konizációs elektródák működését az alábbi videó személteti:

Deformitások, posztnatális ruptúrák, cervix hipertrófiák kezelése

Biopszia (diagnosztika)

A cervix abnormális szöveti elváltozásainak eltávolítását szolgáló más terápiás/diagnosztikus módszereket (is) az 1. Táblázatban csoportosítottuk és hasonlítottuk össze.

  1. Táblázat:  A leggyakoribb méhnyak kezelési módszerek csoportosítása és összehasonlítása.

 

  1. Destruktív(a patológiás szövet megsemmisül)

1.1 Módszer: Kriodestrukció

Előny:

  • Olcsó eljárás
  • Technikailag egyszerű

Hátrány:

  • Kis mélységű behatás
  • A behatás mélysége függ a szövet állapotától
  • A teljes hatékonysághoz többször kell(het) ismételni
  • Cervix rövidülés nagy valószínűsége (termékenységi kockázat)

1.2 Módszer: Lézer vaporizáció

Előny:

  • A patológiás szövet teljesen eltávolítható
  • A destrukció mélysége jól szabályozható
  • Nincs hosszabb távon ödéma
  • Nincsenek nagy deformációk

Hátrány:

  • Fekélyesedés lehetséges
  • Felülfertőződés veszélye
  • Vírusok allokációja a levegőbe (veszély a kezelőorvosra)

2. Sebészeti (a patológiás szövet eltávolításával szövetminta is nyerhető)

2.1 Módszer: Kimetszés szikével

Előny:

  • Intakt szövet nyerhető, a szélei pl. nem égettek
  • A legolcsóbb

Hátrány:

  • Jelentős vérzéssel jár
  • Mechanikai trauma
  • Lassan gyógyul
  • A méhnyakcsatornában stenosis képződhet

2.2 Módszer: Kimetszés lézerrel

Előny:

  • Nincs hosszabb távon ödéma
  • Nincsenek nagy deformációk

Hátrány:

  • Nehézkes a vágás mélységét kontrollálni
  • Nehézkes a vágást pontosan irányítani
  • Lassú, fájdalmas gyógyulás (égés miatt)
  • Speciális helyiség és készülék szükséges

2.3 Módszer: Rádiófrekvenciás konizáció

Előny:

  • Kisebb laterális hőhatás, kevesebb trauma
  • Minimál invazív, nincs karbonizáció
  • Precíz energialeadás (erő nélküli vágás, Sutter: AutoRFTM)
  • Kismértékű ödéma és infiltráció
  • Kevesebb fájdalom más módszerekhez képest
  • A méhnyakcsatorna stenosis minimális kockázatú
  • Kiváló „kozmetikai eredmény”

Hátrány:

  • Ritkán a cervix és/vagy a méh felülfertőződhet
  • Ritkán előfordulhat cervix stenosis
  • LEEP-en átesett nőknél gyakoribb a koraszülés

Kontraindikációk:

  • A genitális traktus akut gyulladásos megbetegedései
  • Pacemakerrel élő betegeknél

A Sutter BM-780 II és Curis® rádiófrekvenciás sebészeti készülékekhez javasolt nőgyógyászati protokoll letöltése

  • Genitális naevus
  • Condyloma eltávolítása
  • Vulva synaechiák szétválasztása
  • Vagina és hüvelybemeneti ciszták kivarrása
  • Granulációs szövetek kimetszése
  • Hymen plasztika (hymen rekonstrukció)
  • Hüvelyplasztika
  • Perineoplasztika (ruptúra után)
  • Kisajak plasztika